Gyermekek komoly és őszinte beszólásai, melyek bennünket felnőtteket, mosolyra fakasztanak. Mulatságos gyermek beszólások, kérdések, zavarba ejtő válaszok gyerekektől.
- Képzeld, Anyuci! Az iskolában azt mondták rám a többiek, hogy vámpír vagyok... Ugye ez nem igaz? - Persze hogy nem szívecském, de szívjad gyorsan a levest, mielőtt megalvad!
Hazafelé a kocsiban az ötéves kisfiú megszólal: - Anya! Én szerelmes vagyok beléd! - Ez szerinted mit jelent? - Azt jelenti, hogy egy szívecske, és át kell lőni egy nyíllal.
Egy reggel berepült egy légy a szobába. A nagymama lefújta rovarirtóval, az ötéves Liza figyelte a hatást. A kislány odaszaladt, és konstatálta, hogy még mozog. - Mama, ez még él, és mond valamit. - Hallgasd meg, mit beszél - javasolta a nagyi. - Ááá - mondta Liza -, úgysem értek légyül!
Apa: - Kristóf, adsz a csokiból? Kristóf: - Nem apa, mert az anyáé. Ő kapta, ő dönti el! Anya: - De én szívesen adok Apának belőle! Kristóf: - Akkor az enyém és nem adok!
Engedem a fürdővizet. Megyek vissza a fürdőszobába, Kristóf szalad velem szemben, felöltözve, a haja csupa víz! - Fiam, veled meg mi történt? - Anya, beleesett a fejem a fürdőkádba! Teljesen véletlenül!
Otthagyjuk a hatéves nagyobbikat néptáncon, megyünk vásárolni. Az anyja elmagyarázza neki, hogy hová megyünk: – Koloska, amíg a néptánc tart, mi elmegyünk apával vásárolni! – Jó, de hozzatok nekem Dörmit! – Ez nem olyan bolt, ahol Dörmit lehet kapni, kisfiam, ez sportbolt! – Akkor Sport szeletet!
- Fogadjunk anya, hogy nem tudod csukott szemmel leírni a neved!? - Ugyan kisfiam, miért ne tudnám? - Na, jó, akkor írd le ide - mondja a gyerek és óvatosan az anyja keze alá csúsztatja az ellenőrzőjét...
Józsika lázasan fekszik, a vizsgálat végén megkérdezi az orvost: - Doktor bácsi, tessék hozzám őszintének lenni! Tessék megmondani a szomorú igazságot. Erős vagyok, el tudom viselni! Mikor kell iskolába mennem?
A négyéves kislány a reggelinél megkérdezi az édesapját: - Apu, hová mész minden reggel? - A hivatalba kicsim, kenyeret keresni. Másnap reggel az apa éppen indulni akar, amikor kislánya így szól hozzá: - Apa, ma nem kell hivatalba menned! Megnéztem, van itthon elég kenyér!
A kislány bizonytalanul nézegeti kistestvérét, akit aznap hoztak haza a kórházból. - Anyu, tud állni? - Nem tud. - Anyu, ülni se tud? - Nem tud. - De járni biztosan tud?! - Nem kicsim, azt sem tud. - Akkor meg miért kellett rá ilyen sokáig várni? Ilyen babám nekem is van!
- Papa, az a néni a zongoránál régebben sofőr volt? - kérdezi az ötéves Béluska halkan. - Nem hiszem, kicsim. - Akkor meg miért lép olyan gyakran a fékre is meg a gázpedálra is?
Az általános iskolai évzárón ünnepi beszédet mond az igazgató. Összegzi az elmúlt tanév eredményeit, sikereit, beszél a hiányosságokról is. Végezetül ezeket mondja: - Gyerekek, szeretném leszögezni, ez nem az én iskolám és nem is a tiétek. Az iskola a miénk. A gyerekek összesúgnak...Palika tolmácsolja döntésüket: - Igazgató úr, akkor adjuk el!
Két terhes fiatalasszony beszélgetését hallgatja a pályaudvaron egy kisfiú. - Te mit vársz? - kérdezi az egyikük. - Kislányt. És te? - Én kisfiút. A párbeszéd hallatán a gyerek odalép egy pocakos férfihoz és megkérdezi: - A bácsi mit vár? - A vonatot. - Meg is látszik a bácsin!
